MTK legendárium | 279. rész

Az MTK-alapító Szekrényessy Kálmán élete., „Szekrényessy építette fel az első hazai sportarénát” 60. rész.

Szekrényessy fáradhatatlanul szervezte az országos és a fővárosi úszóéletet. Azonban egyedül kevésnek bizonyult a közöny áttörésére. „Az úszósport Magyarországon az idén meglehetős siralmas képet mutatott, a versenyek rendezése iránt még annyi érdeklődés sem mutatkozott az idén, mint az előző években. Egy-egy buzgóbb úszómester kivitte ugyan a tanítványait az uszodákból a szabad Dunába, de ezzel aztán be is fejeződött az úszósport a fővárosban. A vidék is csak oly közönyös volt, mint Budapest.”                                           

Mint az MTK elnöke 1889-ben szükségesnek tartotta életre hívni az általa indított nagysikerű Margitsziget-Promontor közötti versenyúszást.

1889. július 24-én, ebben az esztendőben Szekrényessy irányítása mellett már a második promontori úszásra kerülhetett sor. A július 14-én megrendezett úszás célba érkezettjei a viharos idő miatt mindössze heten voltak, köztük a negyvenhárom esztendős bajnok, Szekrényessy Kálmán is.           

Szekrényessy Kálmán, „az úszás élő atyamestere” elévülhetetlen érdemeket szerzett az őt követő úszógeneráció nevelésében és az olimpiára történő felkészítésében. Sikeres szereplésük érdekében már az első újkori olimpiát megelőző esztendőben, 1895-ben szervezett számukra versenyeket: „mely hivatva lesz mértéket adni a magyar úszók versenyképességéről s tájékoztatást fog nyújtani arra nézve, hogy a jövő évi olympiai versenyeken részt vehetnek a siker reményével a magyar úszók.”                 

A mester iránti tisztelet és elismerés nyilvánult meg az első magyar úszóolimpikon, Hajós Alfréd, Szekrényessy Kálmánt érintő megemlékező soraiban: „Szekrényessy Kálmán az első magyar úszó, akinek nevét külföldön is ismerték. Távúszó-teljesítményei Európa-szerte feltünést keltettek és itthon is nagymértékben hozzájárultak az úszás népszerűsítéséhez.”          

Szekrényessy Kálmán az olimpiára történő felkészítéssel párhuzamosan nagy hangsúlyt helyezett az egész magyarságot éríntő ünnepségsorozat, a Millennium eseményére. A fáradhatatlan sportagitátor anyagilag – és fizikai áldozatot vállalva – (sokszor saját megélhetését téve kockára) áldozott a köz javára. Az 1896-os esztendőben kétirányú, úszást népszerűsítő cselekvési programmal állt elő. Ennek megfelelően: 1. újabb személyes bravúrúszásra készült, 2. országos- és nemzetközi úszóversenyeket kívánt rendezni a főváros Millenniumi helyszínein.

Előbbi megvalósításához ismét kezdett úszótréningeket végezni. 1894-ben már egyhuzamban négy órát úszott, majd a következő, 1895-ös esztendőben mintegy hatórás távúszást teljesített. Célja volt a Siófok-Balatonfüred közötti pályaszakasz megtételével legsikerültebb hazai úszásának megismétlése. Az ötvenedik születésnapját ünneplő bajnok azt remélte, hogy újabb bravúrja, első úszásához hasonló lendületet adhat a magyar úszósport fejlődésének.

Másodsorban Szekrényessy Kálmánnak az egész ország előtt alkalma nyílt az úszás sportját népszerűsíteni. Ennek helyszínéül a Millenniumi ünnepségek egyik impozáns területe, a „Konstantinápolyi Dunaág” szolgált. A budai lágymányosi Dunaparton Kellner Lipót tervei szerint épült fel a hajdani török főváros Konstantinápoly „en miniature” másolata.

Hol, ha nem itt, e keleti romantikával teljes területen szervezett volna Szekrényessy országos és nemzetközi úszóversenyeket, melynek lebonyolítója saját klubja a Duna Sport Egyesület (DSE) lett. A lágymányosi holtágban nagyszabású sportprogramokra került sor. A „Konstantinápoly” mulatójába való beléptijegy egyben feljogosította a látogatókat, hogy a Szekrényessy által 1200 fő befogadására alkalmas tribünön helyet foglalva élvezhessék a látványos versenyeket. Az öt napon át tartó úszóverseny egyik napján a hangulat fokozása céljából öt afrikai úszó is részt vett a küzdelemben, méghozzá Bogru, Ali, Mohamed, Juszuf és Ogru nevek alatt.

A versenyekre összesen negyvenkét résztvevő jelentkezett, többek között ifj. Füredy Károly, Wachsler Rezső és Kugler Sándor a későbbi Magyar Úszó Szövetség első ügyvezető elnöke és első hátúszóbajnok. A nagyszabású viadal elnöke – Szekrényessy törzsasztalának lelkes sporttámogató tagja – Pázmándy Dénes országgyűlési képviselő lett. A kellő hírlapi felvezetés mellett zajló versenyek a Millenniumi ünnepségekhez méltó módon képviselték a fiatal magyar úszósportot, további támogatókat és műkedvelőket állítva csatarendbe…

Ezt olvastad már?